Xterm

Az államháztartás központi alrendszerének többlete áprilisban 289,3 milliárd forint volt, az első négy hónapban a deficit 228,2 milliárd forintot tett ki - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI-vel.
Áprilisban a központi költségvetés 283,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,3 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 5,8 milliárd forintos deficittel zártak.
Tavaly áprilisban az államháztartás központi alrendszerének többlete 75,9 milliárd forint volt.
Az idei év április végi 228,2 milliárd forintos hiány jóval kisebb a 2011. évben mért első négy havi 666,2 milliárd forintnál.
Az NGM közleménye szerint az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú 2011. évi és 2012. évi államháztartási hiányok összevetésből az látszik, hogy a 2012. évi 27,6 százalékos mérték lényegesen kedvezőbb a tavalyi 50,2 százaléknál.

Még 85 milliárd forintot kell az önkormányzati rendszerben megtakarítani a Széll Kálmán Terv 2.0 alapján, így például a kisebb települések januártól közös hivatalt működtetnek majd, és a további hitelfelvételt is megnehezítik.
A hétfőn nyilvánosságra hozott kormányzati dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy a Széll Kálmán Terv az önkormányzati alrendszerre összesen 100 milliárd forint megtakarítást írt elő 2013-ig a 2011. évhez képest. A tervezett megtakarításból eddig 15 milliárd forintot építettek be az idei költségvetésbe.
A fennmaradó 85 milliárd forint megtakarítását a kormányzat több intézkedéssel akarja elérni. Ezek között szerepel például, hogy az egy járáson belüli, 2.000 fős vagy ez alatti lakosságszámú települések 2013-tól közös önkormányzati hivatalt kötelesek létrehozni. A becslések szerint ennek az intézkedésnek a költségvetési hatása mintegy 15 milliárd forintra tehető a bér- és dologi jellegű kiadásokban.

Az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésén járulhat hozzá a jelenleg önkormányzati fenntartású kórházak állami átvételéhez, továbbá elfogadhatja a kormány új személyszállítási törvényjavaslatát is. A képviselők hétfőn tárgyalják a gyöngyöspatai eseményekről készült bizottsági jelentést, míg kedden a járások kialakításáról folytatódhat a vita.
A parlament ülése a megszokott menetrend szerint 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyet az interpellációs időszak követ.
A határozathozatalok során elsőként a kulturális örökség védelméről szóló törvényt módosíthatja a Ház, a változtatással a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások alapvető szabályait írná újra a kormány.
Ezt követi az a zárószavazás, amely alapján az önkormányzati fenntartású kórházak állami kézbe kerülnek május elsejével. Az állam így összesen 53 intézménynek válna tulajdonosává, fenntartójává, míg további 14 intézmény esetében magát a szolgáltatót nem venné át az állam, csak az intézmények által az átvett feladat ellátásához használt, bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerülne az államhoz.

A közigazgatás átszervezését az állam igyekszik úgy végrehajtani, hogy az új rendszer az emberekre legyen szabva, kényelmes és gyors ügyintézés valósuljon meg - mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára pénteken Nyíregyházán.
A megyei államigazgatási kollégium ülését követő sajtótájékoztatón az államtitkár a 2013. január 1-jétől újból megalakuló járásokkal kapcsolatban kifejtette: bár ezek az államigazgatási egységek már harminc éve nem működnek, az emberek még élénken emlékeznek rájuk, mivel átláthatóak voltak.
A járások nem "szögletes" közigazgatási logika, hanem normál emberi észjárás szerint szerveződött, jól működő területszervezési egységek voltak - mondta Rétvári Bence.
Az államtitkár hangsúlyozta: a járások, illetve a járásközpontok kialakításánál minden meglévő ügyintézési hely megmarad, az eddigi okmányirodákat kormányablakká bővítik ki, annak érdekében, hogy a lakosság helyben intézhesse az ügyeit. Az állampolgárok az átalakítási folyamatból a kormányablakok létrejöttét érzékelik majd a leginkább - tette hozzá.

Romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kedden az önkormányzatok eladósodottságáról tartott nemzetközi konferenciát követő sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az ÁSZ munkatársai az elmúlt egy évben 63 városban tartottak helyszíni ellenőrzéseket, amelyeket a több mint 300 magyar város közül reprezentatív mintavétellel választottak ki. A vizsgálatok során a települések 2007 és 2010 közötti gazdálkodását ellenőrizték.
Az érintett városok felénél azonnali intézkedésekre tett javaslatot az ÁSZ. Domokos László szerint a teljes önkormányzati támogatási rendszer felülvizsgálatára van szükség, mert az nem felel meg az átláthatóság követelményeinek.
Mint elmondta: az önkormányzatok pénzügyi helyzetének romlása mögött egyebek mellett a csökkenő központi források, az önként vállalt feladatok viszonylag magas aránya és a helyi lakosság eladósodottsága áll. A helyi adók mértéke eléri a kiszabható határ 90 százalékát, így az már alig emelhető tovább - tette hozzá.

Minden esetben az állampolgárt kell a döntések középpontjába állítani, hiszen a folyamat egyik legfontosabb eleme a valódi szolgáltató állam megteremtése, amelynek központjában az ügyfelek állnak”- mondta Szabó Erika parlamenti expozéjában, amellyel megkezdődött a járásokról szóló törvénymódosítási javaslatnak az általános vitája.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára kiemelte: a Jó Állam kialakításának következő és egyben az eddigieknél lényegesen nagyobb lépése a járások kialakítása. Jelen törvénytervezet a járási hivatalok működésének alapvető szabályait és a törvényi szinten telepített államigazgatási feladat- és hatáskörök átrendezését tartalmazza.

A Fidesz szerint a járások létrehozása egyik lépése a jó állam kialakításának. Az MSZP viszont azt hangsúlyozta a törvényjavaslat szerdai, általános vitájában: jelenleg semmi sem bizonyítja, hogy az átalakítás javítaná a rendszert.
Az állam megfelelő és hatékony működésének megteremtése érdekében elengedhetetlen a törvényes és átlátható, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító működési feltételek megteremtése - mondta a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka.
A politikus célként nevezte meg a jó állam kialakítását, amelynek alapeleme az államigazgatás teljes megújítása. Hangsúlyozta, hogy az állam korábban a helyi szintű feladatok nagy részét átadta az önkormányzati jegyzőknek, akiknek emiatt sok szakterületen kellett volna magas szintű szaktudással rendelkezniük, amit Szűcs Lajos szinte lehetetlennek nevezett. Hozzátette, hogy ezért gyakran sérült az állampolgárok megfelelő színvonalú ügyintézéshez való joga.

Szakmai véleményt fogalmaz meg a járásokkal kapcsolatos jegyzői feladatokról a Megyei Jogú Városok Jegyzői Kollégiuma - tájékoztatta Veszprém jegyzője szerdán az MTI-t.
Mohos Gábor a jegyzői kollégium kétnapos veszprémi konferenciája után elmondta: a többi között a járásokra vonatkozó törvénytervezetet is megvitatták a megyei jogú városok jegyzői. Különböző álláspontok alakultak ki, ezeket a következő napokban egyeztetik, és közös ajánlást alakítanak ki, amelyet eljuttatnak a szakminisztériumhoz - tette hozzá a házigazda város jegyzője.
Kiemelte: a jegyzői kollégium szeretné, ha a törvény megalkotásánál figyelembe vennék a jegyzők álláspontját arról, hogy mely hatáskörök maradjanak a jegyzőknél és melyek kerüljenek át a járásokhoz. A jegyzők álláspontjának respektálását a törvény megalkotásában az illetékes államtitkár, Szabó Erika (aki részt vett a szakmai programon) is támogatta - jegyezte meg Veszprém jegyzője.

A járásokról szóló törvényt március 30-án nyújtotta be az Országgyűlésnek Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ennek részleteiről Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár beszélt sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Az államtitkár felidézte, hogy 2010-ben egy bürokratikus, széttagolt és átláthatatlan rendszert örökölt meg a Nemzeti Ügyek Kormánya, mely programjában vállalta, hogy változtatni fog ezen. Első lépcső volt a regionális államigazgatási hivatalok „megyésítése”, melyek alkotmánysértő módon működtek. Az újonnan kinevezett hivatalvezetők segítettek abban a munkában, aminek az eredményeként létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, melyek a területükön működő szakigazgatási szervekből tizennégyet integráltak - mondta.

Állami helyett települési önkormányzati fenntartásba kerülnek azok a múzeumok és könyvtárak, amelyek 2011 végéig megyei fenntartásúak voltak; a folyamatot május 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) koordinálja.
A megyei közművelődési és közgyűjteményi intézmények a többi, addig a megyei önkormányzatok által fenntartott intézménnyel együtt január 1-jén kerültek a Megyei Intézményfenntartó Központokhoz (MIK), azaz állami tulajdonba és fenntartásba, de szakmai felügyeletük továbbra is a NEFMI feladata maradt. A kormány múlt heti döntése értelmében május 1-jétől NEFMI a megyei levéltári hálózat fenntartójává is válik.
A jelenleg állami fenntartású megyei múzeumok, megyei könyvtárak, valamint a közgyűjteményi intézményi feladatokat ellátó alapítványok és gazdasági társaságok egy keddi kormányhatározat alapján május 1-jétől szintén a NEFMI irányítása alá kerülnek. Ez azonban csak átmeneti állapot, amely azt célozza, hogy a végleges intézményi portfólió kialakuljon - közölte az MTI megkeresésére pénteken a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkársága.

A járások csak államigazgatási feladatokat vesznek át, önkormányzatiakat nem - hangsúlyozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Szabó Erika szerdai budapesti sajtótájékoztatóján rögzítette: a járási rendszer kialakítása sem az önkormányzati jogokat, sem pedig a helyi közügyek intézésével kapcsolatos kérdéseket nem érinti. Egyelőre nyitott kérdés a fővárosi körzetek száma.
Az államtitkár a járásokról szóló törvényjavaslat részleteit ismertette az újságírókkal. Szabó Erika közölte, az Országgyűléshez már benyújtott javaslat értelmében 81 államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél, és 80-at telepítenének át a járási hivatalokra; utóbbiakhoz kerülnének át például az okmányirodák.
Elmondta, a járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az állam az elmúlt húsz évben "kényelmi szempontok miatt" telepített a jegyzőkhöz.

Az idén az önkormányzat rendezi meg a hagyományos agrárexpót Pápán, ami finanszírozási problémák miatt csaknem elmaradt.
Áldozó Tamás, Pápa polgármestere és Sipőcz István, a Veszprém Megyei Agrárkamara elnöke pénteken sajtótájékoztatón ismertette a XVI. agrárexpó költségvetését és programját a városházán.
A polgármester elmondta: az agrárexpót hagyományosan Szent György napjához közeli időpontban szokták megrendezi, idén azonban sokáig úgy tűnt, nem tudják megteremteni a financiális alapokat és szakmai partner sem lesz.
Hozzátette, most azonban lehetőség nyílt arra, hogy az Agrármaketing Centrumtól négymillió forint támogatást kapjanak pályázati úton, amihez a pápai önkormányzat nonprofit kft.-je, amely az expót szervezi, újabb négymillió forintot ad. Az önkormányzat az agrárkamrával, mint szakmai partnerrel közösen rendezi meg az expót május 18-20 között, a városi sportcsarnokban és a létesítmény mögötti területen.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya márciusban 230,9 milliárd forint volt, az első negyedévben a deficit 517,5 milliárd forintot tett ki - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.
Márciusban a központi költségvetés mintegy 235,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 3,6 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,2 milliárd forintos szufficittel zártak.
A múlt év márciusában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 182,4 milliárd forint volt.
Az államháztartás központi alrendszerének 2012. március végi hiánya 517,5 milliárd forintra teljesült, ez az éves előirányzat 90 százaléka.
Az Országgyűlés által elfogadott 2012. évi költségvetés pénzforgalmi hiánya 576,2 milliárd forint. Emellett az NGM az államháztartás korrekciós pénzügyi egyenlegét is közzétette, amely szerint az idei hiány különadók nélkül 342 milliárd forinttal nagyobb, 918,2 milliárd forint, s ennek megfelelően az első negyedévi tényszám is változik, a hiány 568,2 milliárd forint, az előirányzat 62 százaléka.